Takaró nélkül tálcával / Without a blanket, with a tray

Sajnos még mindig nem készültem el a takaróval... Annyira, de annyira szeretném már magam is készen látni, hogy azt el sem tudom mondani, de egyszerűen képtelen voltam befejezni ezidáig... Csak varrom és varrom, s minden egyes alkalommal azt veszem észre, hogy még milyen sok hátra van. Dehát ahogy a nagy öregek mondják, a jó munkához idő kell (a rosszhoz meg még több)... Na, persze a takaró egyértelműen JÓ lesz...

Íme egy fotó a haladásról...

Unfortunately I haven't finished the baby quilt yet... I myself would like to see it finished ! I cannot tell you how I'm looking forward to the minute when the blanket is finished, washed and laid down on Dominik's bed! But I was simply unable to finish it this week. I'm sewing and sewing and every time I stitch a part I can recognize how many other parts there are I should finish. But as the old say: good work requires time (and bad work requires much more time... :). It goes without saying that the blanket will be fantastic.

Here you can see a photo:


Remélem, hamarosan mutathatom a kész takarót is!

I do hope I can show you the finished blanket soon!

Ugyan nem tudok kész takarót mutatni, de újra meg tudom mutatni egy régebbi munkámat. 7 évvel ezelőtt esküvőre voltunk hivatalosak egy nagyon kedves barátnőm esküvőjére. Valami olyan ajándékot szerettem volna adni Zsuzsának és Rolinak (az ifjú párnak), amilyet biztos, hogy mástól nem kaphatnak meg. Sokáig arra gondoltam, hogy egy képet készítek Nekik, de aztán elvetettem az ötletet. Nem volt elég kreatív... Így készítettem valami mást... Ami akár kép is lehetne:

Although I can't show you a finished blanket, I can share one of my older pieces of work with you. Seven years ago we were invited to our friends' wedding ceremony. I wanted to prepare something special to Zsuzsa and Roli (the couple), something that they wouldn't receive from anybody else. My first thought was some kind of picture. But it wasn't creative enough. So I prepared something else. That could have been even a picture:



De nem kép lett... Hanem egy tálcát kreáltam belőle, a tálca közepén a monogramjukkal. Mai tudásommal (ami nem tökéletes, de talán egy picivel nagyobb, mint akkoriban) másfajta monogramot hímeznék, de a végeredmény így sem rossz...

But I didn't prepare a picture... I created a tray with their initials in the middle. With my knowledge (that is not perfect but a little bit wider than those days) now I would stitch some kind of other initials, but the result is not bad this way either...

Ja, és habár a fotók most készültek, nem azért, mert visszakértem a tálcát. Vendégségben jártunk gyöngyösi barátainknál és nagyon jól éreztük magunkat. Jó volt a Zsuzsával egy kicsit bővebben beszélgetni. :) Szerencsére a gyerkőcök is jól elvoltak, úgyhogy még csevegésre is jutott idő... Hihetetlen, hogy milyen hosszú ideje szervezzük a találkozót... Mindig megállapodunk, hogy legközelebb nem telik el ilyen hosszú két tali között, de az évi egy-két összejövetelt még nem sikerült túlszárnyalni. De most megint megállapodtunk! :)

S ha már ott jártunk, megkértem a Zsuzsát, hadd készítsek néhány fotót a tálcáról. Zsuzsa megnyugtatott, hogy jó szolgálatot tesz a tálca, mert jó stabil... Nehéz, de stabil... Igen, emlékszem, anno mikor megbeszéltem a keretezővel a dolgot, említette, hogy nem lehet beletenni bármilyen üveget, mert akkor könnyen megrepedne a rápakolt holmiktól... Így egy kicsit vastagabb üveg került bele, ami bizony súlyt is adott a tálcának. De Zsuzsa megnyugtatott: szinte lehetetlen feldönteni... :)

And though these photos were taken today I didn't request the trayback. We were invited to Gyöngyös and we had a really good time! It was so good to have a longer chat with Zsuzsa! :) Fortunately our kids get on well with each other so we had some more time to talk. You can't imagine how long we have been trying to organize this meeting! We always agree that we will meet more often in the future but we have been unable to organize more than one or two meetings in a year so far. Now we promised again that we will come together more frequently.

And once we were there, I asked Zsuzsa to take some photos of the tray. Zsuzsa reassured me that the tray is in use (but only for special occasions) and it is good because it's quite heavy. Well, now I can remember that when I took it to the framing master, he told me that he had to use a thinner glass otherwise it may break due to a hot cup or a glass of water. And he did use a thinner glass that made the tray a bit heavy. Its advantage is, Zsuzsa said, that the kids cannot blow it over easily...


Nektek hogy tetszik?

And do you like it?